Ilyen időkben minden látogató és potenciális vevő számít! Éppen ezért is készült ez a keresőoptimalizálási (seo) kutatás, mely azt során azt vizsgálták, hogy vajon tényleg számít a header a Google kereső rangsorolása során? Tényleg ezen múlik, hogy hanyadik helyet szerzed meg?

Azt mondják a SEO szakértők, hogy használj főcímeket és alcímeket a weboldaladon[1]. Ezek a H1, H2 vagy H3 címkék. De az, hogy Te használod ezeket a weboldaladon, vajon valójában befolyásolják azt, hogy hányadikként jelensz meg a Google keresőben.

De az igazi kérdés valójában az, hogy segítenek-e ezek bármit abban, hogy előbbre kerülj a keresőben?

Ez mindig egy húsbavágó kérdés. Hiszen azt tudjuk, hogy ha a Google kereső első 10 találatában, vagy az első találati oldalon szerepelsz, akkor lényegesen nagyobb lesz az esélyed arra, hogy több látogató érkezzen a weboldaladra.

A látogatók száma pedig az online értékesítésed üzemanyaga. A látogatókból lesz értékesítés. Ha pedig minden más változatlan marad (pl. konverziós arány) akkor bizony a magasabb látogatói szám több eladást hoz neked. Több eladás, több pénz.

Hogyan szerezhetsz látogatókat a weboldaladra?

• Fizetsz a Facebook-nak vagy a Google-nek a hirdetésért. Ekkor a látogatók figyelmét, kattintását pénzért szerzed meg. A hirdetések költsége pedig egyre magasabb, ahogy egyre több hirdető lép a piacra. Emiatt pedig
  • vagy szuper és profitábilis terméked és szolgáltatásod van, ami vonzza a vásárlókat,
  • vagy kénytelen leszel egyre többször árat emelni.
• Adott témakörben, adott problémára, és adott célcsoportra, az organikus elérésre[2] fókuszálsz.
  • Az organikus forgalomnak közvetlen költsége nincs, hiszen nem fizetsz hirdetésért.
  • Átlagos esetben hosszú idő alatt hoz többlet forgalmat. Türelmesnek kell lenned.
• A kettőt kombinálod, és lényegesen kisebb hirdetési költséggel szerzel új látogatókat. És mellette nem elhanyagolható számú látogatói forgalom érkezik az organikus keresésekből is. Okosan kombinálod az online marketing és cégépítés apró elemeit és ezek összehangolt működtetésével magasabb profitra teszel szert.

Természetesen sok CMS-rendszer alapértelmezés szerint elhelyez címsorokat (header-t) a weboldalon. Ezt úgy érik el, hogy az oldal címét (vagy blogbejegyzés címét), és néha az oldalan belüli részek címét illesztik be a háttérben a weboldal főcímébe (Header 1-be) illetve alcímeibe (header2, header3).

De még egyszer – az igazi kérdés az, hogy mennyire segítenek mindezek abban, hogy előbbre kerülj a keresőben?

Ezért elindult egy 90 napos mini seo kutatás, hogy kiderítsük, valóban segít-e a header, és mennyiben?

Hogyan épült fel, hogyan folyt ez a seo kutatás?

Több, már korábban elvégzett kutatáshoz hasonlóan Neil Patel megkereste ügyfeleit, akik korábban feliratkoztak a hírleveleire. Megkérdezte ezeket a feliratkozókat, hogy szeretnének-e részt venni egy ilyen mini kutatásban?

4104 feliratkozó válaszolt igennel. Viszont csak azokon a webhelyeken futott le ez a kutatás, amelyek havonta legalább 100 000 látogatót generáltak az organikus keresésből.

Azért választotta a nagyobb látogatottságú webhelyeket, hogy a kutatás ne torzuljon a látogatók száma miatt. Így például kizárta a következőket:

• Kisebb látogatottságú webhelyek – ezek esetén ugyanis a külső tényezők könnyebben eltorzíthatják a kutatás eredményeit. Különösen igaz ez, ha túl alacsony a weboldal látogatottsága – például egy webhelyre havonta csak 100 látogatóra érkezik. Egy ilyen kisebb forgalmú weboldalnál már egy olyan egyszerű taktikai lépés, mint például a PR push[3], adott esetben akár megduplázhatja a látogatók számát egy adott időszakban. Ezzel szemben egy nagy látogatottságú oldal esetében az ilyen forgalomnövelő taktika százalékosan nem fog jelentős eltérést okozni. Neil Patel pedig egy ilyen típusú kutatás esetében ezeket nyilván ki szerette volna szűrni.
• szezonális jellegű webhelyeket[4] is kivette a kutatás célcsoportjából
• 3 éves „életkor” alatti weboldalak. Az újonnan létrehozott, vagy fiatal webhelyek látogatottsága hajlamos relatíve nagyobb organikus növekedést mutatni. Szemben azokkal az oldalakkal, amelyek már több, mint 3 éve üzemelnek, illetve stabil havi forgalommal rendelkeznek. Különösen igaz ez akkor, ha egy fiatal weboldal mindeddig még kevesebb munkát fektetett a keresőoptimalizálásba (SEO), mert eleve kisebb látogatói bázisról startolnak el.

A kutatási célcsoport kijelölése végül úgy zárult, hogy 61 weboldal felelt meg a kutatási célcsoport követelményeinknek. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, de figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ez a 61 weboldal átlagosan 426 oldalt tartalmazott weboldalanként! (összesen tehát 61×426 oldalt vizsgáltak, ami már egy igen jelentős szám).

A célcsoportok kijelölése a keresőoptimalizálási kutatás során

Ha ezt a kutatást egy hagyományos A / B teszttel végezték volna el, akkor a látogatók 50% -a mutatna egyfajta típusú viselkedést, míg a másik fele a másik fajta verziót.

De amikor a keresőoptimalizálásról van szó, akkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy először el kell végezni a megcélzott SEO módosítást a weboldalon. Ez után meg kell várni, amíg a Google indexeli ezt a változást. Végül pedig össze kell hasonlítani az eredményeket a 30 nappal ezelőtti állapothoz képest.

Emiatt az egyes weboldalakkal egyszerre végeztek el számos tesztet, hogy megismerjék a címsor beállítás és annak alkalmazásának befolyását és hatását. Minden egyes weboldal esetében számba vették a kutatásban részt vevő oldalakat, és négy csoportra osztották őket:

I. Kontrollcsoport a seo kutatásban

A Kontrollcsoportba sorolt oldalakat változatlanul hagyták. Tehát semmilyen átállítás, vagy beállítás módosítás nem történt rajtuk. Függetlenül attól, hogy ezeknél az oldalaknál be volt-e már állítva a főcím tag (header) vagy sem (egyes oldalaknál a CMS beállított header-t, másoknál viszont nem). A kutatás során azt szerették volna megnézni, hogy mi történik pontosan az organikus forgalmukkal a kutatás során kijelölt időszakban. Ez egy lényeges elemzési pontot jelentett a többi csoport eredményeinek összehasonlítása során.

II. Header-t használó oldalak a keresőoptimalizálás kutatásban

Ebben a csoportban a kutatás indulása előtt az oldalak főcíme a H1 címkében volt megtalálható, míg az oldalon lévő alfejezetek, szakaszok címét már a H2 címkék tartalmazták. Amennyiben egy alfejezet további alszakaszokat vagy alfejezeteket tartalmazott, akkor azokat H3 és H4 címkeként találhattuk meg ezen weboldalak esetében.

III. Normál szöveget (<p> text) alkalmazó oldalak a keresőoptimalizálás kutatásban

Ezen csoportba sorolt összes oldalak esetében megbizonyosodtak arról a kutatás elindulása előtt, hogy nem használnak címsor címkéket (header-ket). Ezen túlmenően arról is meggyőződtek, hogy az oldalon lévő összes szöveg esetében egy betűméretet állítottak be!

IV. Normál szöveget (<p> text) ÉS betűméretet is alkalmazó oldalak a keresőoptimalizálás kutatásban

Ebben a csoportban olyan oldalakat soroltak be, ahol a háttérben nem voltak ugyan „header” címkék beállítva, de az oldal tartalmát egyszerűen az oldalon lévő szöveghez képest eltérő betűméretek használatával struktúrálták. (például az oldal címe volt a legnagyobb betűmérettel feltüntetve).

Mielőtt ténylegesen belemerülnénk az eredményekbe, van még egy fontos dolog, amit érdemes megjegyezni. Ez pedig a minikutatás időtartama –   90 napon keresztül vizsgálták az oldalak teljesítményét a keresőoptimalizálási kutatásban. Csak azoknak az oldalaknak az eredményeit hasonlították  össze, amelyeket ők maguk változtattak meg a keresőoptimalizálási kutatás során. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a változtatást megelőző,  30 nappal korábbi állapotot és a változtatás követően 30-ik nappal mutatott állapotot hasonlították statisztikailag egymáshoz. Nem szabad itt sem elfeledni, hogy a valós adatok értékelése érdekében a weboldal változtatást a Google-nak indexelnie kell.[5]

(Vonatkozó cikk https://neilpatel.com/blog/google-index/)

A keresőoptimalizálási kutatás eredményei csoportonként lebontva

I. Kontroll csoport eredménye a seo kutatásban:

A kontrollcsoport látogatottsági forgalma 2,89% -kal növekedett. Ahogy említettem a cikk korábbi soraiban, ezen csoportba tartozó weboldalak estében semmilyen változtatás nem történt a keresőoptimalizálási kutatás során. Az eredmény így azt mutatja, hogyan növekedett természetes módon a keresési forgalom és a keresőben történő elhelyezkedés a kutatás időtartama alatt.

A kontrolcsoport a keresőoptimalizálási kutatás során 2,89 %-os forgalomnövekedést mutatott.

Az eredmény nem sokkoló, hiszen a 2,89% nem számít nagy ugrásnak önmagában. Ne felejtsük el ismételten megjegyezni, hogy a kontrolcsoportba tartozó oldalaknál nem volt változtatás. Némely oldal használt már header-t, némelyik nem a kutatás elindulásakor.

II. „Header címkét használó” csoport eredménye a keresőoptimalizálási kutatásban:

Neil mikor meglátta a header címkét használó csoport eredményeit a kutatás végén, az eredmények nagyjából azok voltak, amire számított. Amint a grafikonból látható, a kutatást megelőző és a kutatás utáni eredmények nem változtak nagyban, ha összehasonlítjuk őket a kontrollcsoporttal. Ugyanakkor a kontrolcsoportnál látott 2,89% -os nyereség helyett 2,72% -os növekedést láthattunk itt.

Ki kell emelni azonban, hogy

• ezek az oldalak már a keresőoptimalizálási kutatás előtt is beállított header-rel rendelkeztek
• a kontrollcsoport egyes oldalai között is volt olyan, amelyek használtak header-t, míg mások pedig nem.
• Ebben a csoportban szintén nem végeztek változtatást, tehát a header be volt állítva a kutatás indulásakor is.

De most, amikor belemerülünk a következő két csoport eredményeibe, látni fogjuk, hogy az adatok igazán érdekes tényeket mutatnak!

III. Normál szöveg (<p> text) csoport eredménye a keresőoptimalizálási kutatásban:

Ebben a csoportban az volt az érdekesség, hogy egyáltalán nem használtak semmilyen tagolást (se főcímet, se alcímeket, de még bekezdéseket sem). Emellett pedig a keresőoptimalizálási kutatás során Neil és csapata gondoskodott arról, hogy ezen csoportba tartozó weboldalakon az összes betűméret pontosan azonos méretű legyen. Az eredmény: a forgalom 3,53% -kal csökkent!

Ez ugyan nem tűnik nagy változásnak, de ha összehasonlítjuk a kontrollcsoporttal, akkor a valós különbség 6,42%.

Végül Neil azt is meg akarta tudni, hogy vajon a forgalom csökkenését a címsorok használata vagy az oldal használhatósága, felhasználóbarát megjelenése (usability / user experience) okozta-e?

Az, hogy egységes betűméretet alkalmaztak, azzal az oldalon lévő összes szöveg azonos méretűvé vált. Ez nyilván a felhasználhatóságot is befolyásolta. Márpedig ez az oldalt olvashatóságát rontja. Azt is megmérték, hogy az ezen oldalakon eltöltött átlagos időtartam 12% -kal csökkent. Ugyanakkor a visszapattanási arány (bounce rate) nem mutatott jelentős változást.

IV. A normál szöveget (<p> text) és eltérő betűméretet is alkalmazó csoport eredménye:

Ez a csoport nem használt címsorokat (header-t), ám az oldal használhatóságát úgy támogatta, hogy különböző betűméreteket használt az olvashatóság és használhatóság fenntartása érdekében. A grafikon azt mutatja, hogy ebben a csoportban a forgalom 2,85% -kal növekedett.

Habár a header alkalmazása nem számít feltétlenül a legnagyobb SEO tényezőnek, ugyanakkor az oldal használhatósága, felhasználóbarát jellege valószínűleg igen. Amikor egy szövegben megjelenő betű mérete nagyobb az oldalon, akkor ez segít az olvasónak a megértésben. Lehetséges, hogy a keresőrobotok is értik, hogy az oldal mely részei, avagy még inkább mely kulcsszavak lehetnek fontosak a tartalom szempontjából.

Következtetés a keresőoptimalizálási (seo) kutatás során:

Ha mind a négy csoportot összehasonlítjuk, akkor a kontrollcsoport mutatta a legnagyobb forgalmi növekedést. A növekedés mértéke nem volt jelentős. Azonban nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a kontrollcsoport esetében is sok weboldal már használt címsorokat, azaz be volt állítva a header. Ebben a csoportban viszont nem volt változtatás a weboldalakon a kutatás elején és a kutatás alatt sem.

Elsőre a kutatás adatai alapján azt gondolhatnák, hogy önmagában a header semmit nem befolyásol azon, hogy valójában hol végez az oldal a keresőben.  Talán, ha hosszabb időtartam alatt futtatták volna a kutatást, az adatok mást mutattak volna, de a megérzés azt súgja, hogy az adatok nagyon hasonlóak lennének.

Néhány lépés, amit ebben a kutatásban nem próbáltak ki:

• a fejlécek eltávolítása a webhely minden oldaláról,
• vagy a fejlécek hozzáadása a webhely minden olyan oldalához, amelynek elsődlegesen nem volt ilyenje.

Neil Patel maga is úgy nyilatkozott, hogy most, ha újból le kellene futtatnia a vizsgálatot, valószínűleg belefoglalná ezt a 2 tesztet is.

Usability / felhasználhatóság számít igazán

Amit látunk az adatokból, az az, hogy a Google számára a felhasználhatóság számít, azaz a tartalom, amit ígér a látogatónak az oldal, az valóban hasznos legyen a látogató számára.

Így, ha egy oldalon eltérő betűméreteket használunk, az segít az olvasónak abban, hogy könnyebben megértse, mely elemek fontosabbak az oldalon a többi tartalomhoz képest. Az eltérő betűméretek használata egyúttal megkönnyíti az oldal olvashatóságát is.

Bizonyított és nyilvánvaló, hogy az a jó gyakorlat:

• ha a látogatót segíted azzal, hogy az eltérő betűméretet használsz, – azaz az oldalon bizonyos elemek vagy szavak eltérő betűméretekkel szerepelnek- ,
• vagy akár tartalmad esetében a címsorokat állítasz be.

Ugyanakkor Neil maga is azt javasolja, amit én. Ha a helyedben lennék, továbbra is használnék címsorokat, mert hasznos lehet a felhasználóknak az oldalon való navigálásban. Ezenkívül ne feledd, hogy a Google-n kívül a header használata más keresőmotorokhoz, például a Binghez is jelentős segítséget nyújthat.

Ahogy általában igaz ez az online marketing és a keresőoptimalizálás esetében, úgy azt láthatod ezen keresőoptimalizálási kutatás eredményében:

Nem fogsz kapni hatalmas eredményt egyetlen taktikai elem alkalmazása miatt. Régen lehetséges volt, hogy egy taktikai elem nagy eredmény hozott, de ma sokkal inkább a rendszeredre, az összképre kell fókuszálnod! Ma már sokkal inkább arról szól ez, hogy sok apró dolgot kell helyesen beállítani és csinálni, semmint csak egy elemre koncentrálni.

Magyarországi online cégépítési tapasztalataim:

Az eddig munkáim és konzultációim során pontosan azt tapasztaltam, amit a fenti keresőoptimalizálási kutatás kontrolcsoportja esetében olvashattál.

Online marketing cél hiánya:

Nagyon sok weboldalnál létezik header (fejléc), de semmi köze nincs az oldal tartalmához. Természetes, hogy a Google „nem releváns tartalomként” értékeli ezeket, és nem hozza sehol. Sokszor az ok egyetlen valós tényezőre vezethető vissza – a weboldal tulajdonosa nem jelölt ki egy pontos célt, amiért az oldala működik. Cél nélkül nehéz megmondani kinek szól valójában, miért is működik. Ha pedig a weboldal tulajdonosa nem tudja, hát honnan tudná a Google maga?

A weboldalon lévő tartalom véletlenszerűen van összeállítva.

Hiába jelölt ki egy konkrét célt a weboldal tulajdonosa, a weboldalon lévő tartalom teljesen kesze-kusza. Az odatévedő látogatónak az az érzése, hogy itt minden van. Olyan mint a mindenes újsághirdetés – „..lejárt műszakis Lada eladó, ugyanitt hízósertés átvehető…”. Nem akart időt szánni arra, hogy mit is akar valójában, hát inkább mindent belesűrít egy oldalba.

Usability, vagyis a felhasználhatóság hiánya – nincs egyáltalán semmilyen tartalom cím vagy header beállítva

Sőt még az oldalon lévő tartalom is egy kupac massza, mindenfajta kiemelés nélkül. Az oldal olvasója igen hosszú idő után tudja egyáltalán eldönteni, hogy tényleg neki szól, ezt kereste valójában vagy sem. Az ilyen oldalaknál magas a lepattanási arány, vagy nagyon rövid az oldalon eltöltött idő. Így az oldaltól elvárt eredmény (konverzió) is nagyon alacsony, vagy nullához közelít. Sajnos ezekben az esetekben hiába költött akár több százezer forintot a kedves Megbízó a weboldal megjelenésére, a szép logo-ra vagy éppen a hirdetésre, a látogatók NEM-mel fognak szavazni rá. Nem fog jönni az elvárt eredmény.

Hirdetős oldal felemás tartalommal

Ez a megbízó már megtanulta, hogy a hirdetés akkor lesz olcsóbb, ha konkrét szegmensre / célcsoportra, még inkább konkrét kulcsszavakra kell hirdetni. Sajnos azonban a hirdetés hiába jelenik meg a Facebook-on vagy a Google-en, hiába kattint a látogató a hirdetésre (és költi a sok-sok pénzt a hirdető), ha a hirdetés után a landing oldalon talált tartalom számára nem releváns. Ha kicsit is foglalkozott volna azzal, hogy amit ígér azt kapja a vevő…nos akkor talán a hirdetései se lennének annyira drágák vagy éppen az eredmények se lennének annyira gyatrák.

Amivel viszont sikereket lehet elérni az online marketingben a Valódi Érték támogatásával:

• alapos célpiac kutatás, problématudat és az igények feltárása
• a fenti kutatás után konkrét kulcsszavak listázása
• problématudatra fókuszáló, azt részletező, kibontó és megoldási lehetőséget kínáló tartalmak készítése – írott, video-s, hanganyag stb.
• A tartalom és a kulcsszavak ismeretében a vevő végigvezetése a megfelelő értékesítési módszerekkel egészen addig, hogy az általunk kínált megoldás mellett döntsön.
• Nem egy taktikai elemben, hanem a teljes rendszerben gondolkozunk. Minden rendszerelem beállításánál figyelembe vesszük a másik sajátosságait.

Az én következtetéseim az eddigi szakmai tapasztalataim alapján, EZT ajánlom Neked is.

Ne higgy egyetlen csodaeszközben! A nagy nemzetközi szakértők is pontosan ezt írják és mondják. Az online jelenlét, az online vevőszerzés és cégépítés nem egyetlen csodaeszköz sikere, hanem egy összetett, apró elemekből álló rendszer, ami együttesen hoz sikert. A jól összehangolt online marketing rendszer egy hadsereg erejével képes segíteni a céged sikereit. Rajtad áll, hogy csak egyetlen katonát használsz ebből, vagy az egész „hadirendszert” egyben dolgoztatod a céged sikereiért!

Mire figyelj?

Hiába hirdetsz kizárólag a Facebook-on egy weboldalt, egy landing oldalt, egy kampányt vagy egy terméket, – rengeteg pénzt elköltesz rá, ugyanakkor ha a többi elem nincs rendben, kidobott pénz lesz az egész.

Ne higgy kizárólag a csodafegyvert áruló szakiknak! Az igazság az, hogy ha folyamatosan építed az online business-ed, figyelsz a weboldalad felépítésére, felhasználóbarát tartalomra és leginkább a hasznos tartalomra, akkor képes leszel folyamatosan arra, hogy megragadd a látogatóid figyelmét és fenn is tartsd azt.

Meg fogod tapasztalni, hogy a keresőoptimalizálással töltött idő és energia sokszorosan megtérül majd. Akkor, amikor nem csak hirdetés útján tudsz látogatókat terelni a honlapodra és tudsz nekik hasznos tartalmat adni, vagy éppen értékesíteni.

Lényegesen csökkennek a hirdetési költségeid, és egyúttal növekedni fognak a hatékonysági mutatóid. Mindezt úgy éred el, ha nem csak a hirdetésre, hanem valóban a vevőidre, és az ő problémáikra, igényeikre fókuszálsz.

Mérni, mérni, mérni és mérni. Az online marketing csak méréssel működik. Mérsz, elemzel, új célt jelölsz ki, cselekszel. Majd újra kezded elölről, és közben folyamatosan finomra hangolod a rendszeredet.

(A cikkben felhasznált tartalom forrása NEIL PATEL 2020.04.14-én megjelent Do Headings Really Impact Rankings? című. cikk)

Lábjegyzet – magyarázat:

[1] ezek a weboldaladon header-ként vannak beállítva a háttérben. Ahol a főcím a header1, rövidítve H1, az alcímek pedig főcím2 főcím3, főcím 4 stb, vagyis header2, header3, header4 rövidítve H2,H3, H4. Az oldalon lévő tartalom tagolása, szerkesztése egyrészt javítja az olvasói élményt, másrészt pontosan megmondja a Google keresőrobotok számára, hogy miről szól az oldalad. Ezzel pedig támogatja azt, hogy a Google keresőben különböző kifejezésekre akkor is megjelenj, ha nem fizettél hirdetésért.

[2] Organikus elérés vagy természetes elérés. Az Google kereső látogatói különböző témakörökben indítanak kereséseket. A keresés során egy témakört vagy kulcsszót keresnek. A Google ezekhez a kérdésekhez minél inkább hangsúlyos, tartalmában illeszkedő tartalmat párosít. Amennyiben a Google úgy látja, hogy sokan találták relevánsnak az adott keresésnél az adott weboldalt, akkor a keresőben előbbre fogja helyezni.

[3] A PR Push lényegében azt jelenti, hogy a weboldaladon megjelenő tartalmat sajtóközleményként is megjelenteted. Ezt más, nagy látogatottságú, nagy olvasottságú médiaszolgáltató is átvesz, ezáltal pedig rajta keresztül adott időszakban jelentősen megnő a weboldalad látogatottsága.

[4] Szezonális jellegű webhely pl. sípályák weboldala. Itt a látogatottság nagyrészt a téli hónapokban magas, vagy például a nyári táborok weblapja, amelyeknél a látogatottság jellemzően csak nyáron magas.

[5] A Google indexelés lényegében azt jelenti, hogy a Google keresőrobotjai érzékelik a weboldalon történt változtatást, majd a megváltozott állapothoz mérten végzik el a keresések során a tartalom és a keresés relevancia elemzést.